A gyermeket nevelő magánszemélyek a 2021-ben megszerzett összevont adóalapba tartozó jövedelmük utáni személyi jövedelemadót (szja), valamint az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást (ekho), a katások a 2021. évi tételes adó negyedét kaphatják vissza, legfeljebb a 2020. december havi adatok alapján számolt éves átlagbér adótartalmáig.

 

Hogyan érinti az adó-visszatérítés a szja-kedvezményeket?

Az adóalapot csökkentő kedvezmények (négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye, személyi kedvezmény, első házasok kedvezménye, családi kedvezmény) évközi érvényesítésekor a kedvezményekkel csökkentett adóalapból a munkáltató, kifizető által levont adóelőleg jár vissza a jogosultnak.

Az adó-visszatérítés az összevont adóalap adóját csökkenti le, ezért ha emiatt az nulla lesz, a magánszemély nem tehet rendelkező nyilatkozatot (önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatot, nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatot, nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot).

Az adó 1+1 százalékára vonatkozó rendelkezés az adó-visszatérítés figyelembe vétele nélkül megállapított adó összegére tehető meg.

***

1+1%-os rendelkezés 2022-ben

 Adó 2022.01.07. 

 

 

Idén is lehet rendelkezni a személyi jövedelemadó 1+1%-áról legkésőbb 2022. május 20-áig, az szja-bevallástól függetlenül is.

Bárki dönthet úgy idén is, hogy az összevont adóalap után befizetett személyi jövedelemadójának 1 százalékát felajánlja egy regisztrált civilszervezetnek, további 1 százalékát pedig egy technikai számos vallási közösségnek^] vagy a kiemelt költségvetési előirányzatnak, ami idén a Nemzeti Tehetség Program. 

A felajánlásokra jogosult, kedvezményezett civilszervezetek listája itt érhető el.

A felajánlásokra jogosult vallási közösségek listája és a kiemelt előirányzat itt érhető el.

Az szja 1+1%-áról – függetlenül az szja-bevallás módjától – a bevallással együtt vagy külön is lehet rendelkezni.

A nyilatkozat legegyszerűbben elektronikusan nyújtható be

Papíralapon benyújtható postán keresztül, vagy személyesen, illetve meghatalmazott által, lezárt borítékban a NAV ügyfélszolgálatain

Ha a nyilatkozatokat eseti meghatalmazott nyújtja be, csatolni kell a meghatalmazást is.

A 2022. május 20-ai határidő jogvesztő. Ez azt jelenti, hogy ha valaki május 20. után rendelkezik befizetett személyi jövedelemadója 1+1%-áról, a rendelkezés érvénytelen, és a késedelem igazolási kérelemmel sem menthető ki.

Újdonság, hogy 2022. január 1-jétől már nemcsak a vallási közösségnek, hanem a kiemelt költségvetési előirányzatnak (jelenleg a Nemzeti Tehetség Programnak) tett felajánlások is érvényben maradnak. Ez azt jelenti, hogy a 2021-ben technikai számra tett, formailag megfelelő nyilatkozatokat a NAV 2022-ben és utána is figyelembe veszi, mindaddig, amíg a rendelkező nem ad be újabb nyilatkozatot vagy korábbi nyilatkozatát nem vonja vissza.

A civil kedvezményezettek javára ugyanakkor továbbra is évenként kell rendelkezni, mivel ezeket a felajánlásokat csak egy alkalommal, a rendelkezés évében veheti figyelembe a NAV.

Az szja 1+1%-áról rendelkező dönthet úgy, hogy a NAV közölje nevét és elérhetőségét a megjelölt civil kedvezményezettel. Ezeknek az adatoknak a megadása és az adatkezelési hozzájárulás önkéntes, tehát nem feltétele az érvényes rendelkezésnek.

Jövő év januárjától a rendelkező a NAV honlapján azt is megtekintheti, hogy az idén megjelölt kedvezményezett részesült-e a felajánlott összegből. Ha elektronikus tárhelye is van, a NAV elektronikusan is tájékoztatja a felajánlott összeg kiutalásáról.

^[1] A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 7. § alapján vallási közösség: a vallási egyesület, a nyilvántartásba vett egyház, a bejegyzett egyház és a bevett egyház.

 

***

42. Hogyan érinti az adó-visszatérítés az 1+1 százalékos felajánlásokat?

A visszatérítés összege nem csökkenti az 1+1 százalékos felajánlások alapját képező adóalapot.

 

***

A Kormány 560/2021. (IX. 30.) Korm. rendelete

a veszélyhelyzetre tekintettel a gyermeket nevelő magánszemélyek adóvisszatérítéséről

A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára, a 10. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

 

1. A családi kedvezményre jogosult magánszemélyek többlet személyi jövedelemadó kedvezménye
2. § (1) Ha a magánszemély a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 29/A. § (3) bekezdése szerint – figyelemmel az Szja tv. 29/B. § (5) bekezdésére is – a 2021. év bármely napján családi kedvezményre jogosult, akkor is, ha a családi kedvezményt nem veszi igénybe, vagy nem ő veszi igénybe (a továbbiakban: magánszemély), az Szja tv. szerinti összevont (az adóalap-kedvezmények levonása után megállapított) adóalapja 2021. évi adójának az adókedvezmények levonása utáni részét a (2) bekezdés szerinti értékhatárig nem köteles megfizetni (a továbbiakban: kedvezmény).

(2) A kedvezmény összege legfeljebb a 2020. év december hónapjára a Központi Statisztikai Hivatal által a teljes munkaidőben alkalmazásban állók tekintetében közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó havi átlagkereset tizenkétszeresének az adó Szja tv. 8. § (1) bekezdése szerinti százaléka, ezer forintra kerekítve.

(3) A kedvezmény összege ezer forint, ha a magánszemély összevont (az adóalap-kedvezmények levonása után megállapított) adóalapja 2021. évi adójának az adókedvezmények levonása utáni része legalább egy forint, de az ezer forintot nem éri el.

(4) A kedvezményt az állami adó- és vámhatóság az Szja tv. 12/B. §-a szerinti, az adóhatóság által elkészített bevallási tervezetben (a továbbiakban: bevallási tervezet) érvényesíti, ha a rendelkezésére álló adatokból [ideértve a magánszemély (6) bekezdés szerinti nyilatkozatát és a 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adatszolgáltatás adatait is] a magánszemély jogosultsága megállapítható.

(5) Ha a magánszemély a kedvezményt az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallásában (a továbbiakban: bevallás) veszi igénybe, vagy azt a bevallási tervezet nem tartalmazza, a bevallásban, a bevallási tervezet kiegészítésében feltünteti

1. a) valamennyi olyan – az Szja tv. 29/A. § (4) bekezdése szerinti kedvezményezett eltartottnak minősülő – eltartott nevét és adóazonosító jelét, akire tekintettel a családi kedvezményre jogosult,
2. b) ha a jogosultság magzatra tekintettel illeti meg, jogosultságának e jogcímét,
3. c) a kedvezmény összegét és az annak kiutalásához szükséges adatokat (belföldi fizetési számlaszámát vagy postai utalási címét) és
4. d) annak a magánszemélynek a nevét és adóazonosító jelét, aki ugyanarra a kedvezményezett eltartottra tekintettel jogosult családi kedvezményre.

(6) A magánszemély a családi kedvezményre való jogosultságáról és az (1) bekezdés szerinti kedvezmény alapján az őt megillető adóvisszatérítés kiutalásának teljesítéséhez szükséges adatokról (belföldi fizetési számlaszám, postai utalási cím) 2021. december 31-ig elektronikus úton vagy papír alapon nyilatkozatot tehet az állami adó- és vámhatóságnak. A magánszemély a nyilatkozatban feltünteti

1. a) nevét, adóazonosító számát,
2. b) valamennyi olyan – az Szja tv. 29/A. § (4) bekezdése szerint kedvezményezett eltartottnak minősülő – eltartott nevét és adóazonosító jelét, akire tekintettel a családi kedvezményre jogosult,
3. c) ha a jogosultság magzatra tekintettel illeti meg, jogosultságának e jogcímét és
4. d) annak a magánszemélynek a nevét, adóazonosító jelét, aki ugyanarra a kedvezményezett eltartottra tekintettel jogosult családi kedvezményre.

(7) A (6) bekezdés szerinti nyilatkozat megtételére előírt határidő elmulasztása a nyilatkozat megtétele tekintetében jogvesztő, azonban az (1) bekezdés szerinti kedvezményre való jogosultságot nem érinti.

2. § (1) A kedvezményre az állami adó- és vámhatóság 2022. február 15-ig előleget utal ki abban az esetben, ha
3. a) a magánszemély kedvezményre való jogosultsága az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatok alapján megállapítható [ideértve a magánszemély 1. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozatát és a veszélyhelyzetre tekintettel, a nemzetgazdaság stabilitásának fenntartása érdekében a személyijövedelemadó-bevallási tervezet összeállításához és a hatékony ellenőrzéshez szükséges adatokról szóló 470/2021. (VIII. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: kormányrendelet) szerint az állami adó- és vámhatóság részére teljesített adatszolgáltatásokat is],
4. b) a kiutalás teljesítéséhez szükséges adatok (belföldi fizetési számlaszám vagy postai utalási cím) a magánszemély 1. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozata vagy a kormányrendelet szerinti adatszolgáltatás alapján rendelkezésre állnak, és
5. c) a magánszemély az előleg kiutalásáig nem nyújtott be a 2021. évre vonatkozóan bevallást.

(2) Ha a magánszemély 1. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozata és a kormányrendelet szerinti adatszolgáltatások alapján a kiutaláshoz szükséges adatok (belföldi fizetési számlaszám, postai utalási cím) ellentmondanak egymásnak, az állami adó- és vámhatóság az 1. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozat szerint teljesíti a kiutalást.

(3) Az (1) bekezdés szerinti előleg összege a magánszemélytől a 2021. év tekintetében a kifizetők által levont személyi jövedelemadó előleg (a továbbiakban: szja előleg), de legfeljebb az 1. § (2) bekezdése és legalább az 1. § (3) bekezdése szerinti összeg.

(4) Az (1) és (3) bekezdés szerint megállapított előleggel szemben az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 76. §-a szerinti visszatartási jogot nem gyakorolja. A kiutalt összeget az állami adó- és vámhatóság a bevallási tervezetben, a magánszemély a bevallásában a kifizetők által levont adóévi adóelőleget csökkentő tételként veszi figyelembe. Ha a kiutalt összeget a magánszemély bevallása a kifizetők által levont adóévi adóelőleget csökkentő tételként nem tartalmazza, a bevallást az állami adó- és vámhatóság az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 18. §-a szerint kijavítja.

(5) Ha a magánszemély a kedvezményre jogosult, és bármely okból az állami adó- és vámhatóság a kedvezményre előleget nem utalt ki, a kedvezmény kiutalását az állami adó- és vámhatóság

1. a) a bevallás benyújtását,
2. b) ha a bevallás kijavítása szükséges, a bevallás kijavítását vagy
3. c) a bevallási tervezet javítását, kiegészítését követően az Art.-nak a visszatérítendő adóra vonatkozó szabályai szerint teljesíti, ha a magánszemély ezt bevallásában, bevallási tervezetében kéri.
4. § Az állami adó- és vámhatóság 2021. október 31-ig honlapján közzéteszi az 1. § (6) bekezdése és a 6. § (7) bekezdése szerinti nyilatkozat megtételének rendjére vonatkozó tájékoztatását.

 

2. Rendelkezés a személyi jövedelemadó meghatározott részéről
3. § A magánszemély az Szja tv. 45. §-a szerinti rendelkezési jogosultságát az 1. § (1) bekezdése szerint őt megillető kedvezmény figyelembevétele nélkül megállapított összeg tekintetében gyakorolhatja. Az 1. § (1) bekezdése szerinti kedvezmény után a rendelkezési jogosultság mértékével megállapított összeg költségvetési támogatásként illeti meg a kedvezményezettet.

 

3. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szabályai szerint közterhet fizető, gyermeket nevelő magánszemélyek kedvezménye
4. § (1) Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Ekho tv.) szabályai szerint közterhet fizető, az Szja tv. 29/A. § (3) bekezdése szerint – figyelemmel az Szja tv. 29/B. § (5) bekezdésére is – a 2021. év bármely napján családi kedvezményre jogosult magánszemély, akkor is, ha a családi kedvezményt nem veszi igénybe, vagy nem ő veszi igénybe, a 2021. év tekintetében tőle levont egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásnak (a továbbiakban: ekho) az Ekho tv. 9. §-a szerint személyi jövedelemadónak minősülő része (a továbbiakban: szja rész) tekintetében ekho-kedvezményre jogosult.

(2) Az ekho-kedvezmény a magánszemélyt az 1. § (1) bekezdése szerinti kedvezményt követő sorrendben – a (3) bekezdés szerint – személyi jövedelemadó kedvezményként illeti meg, azzal, hogy ezek együttes összege nem haladhatja meg az 1. § (2) bekezdése szerinti értékhatárt.

(3) A (2) bekezdés alapján megállapított ekho-kedvezmény összegét a 2021. év tekintetében a bevallásban, a bevallási tervezetben a kifizetők által levont szja előleget növelő tételként kell figyelembe venni.

(4) A 2. § (1) bekezdése szerinti előleg részét képezi – a magánszemélytől a 2021. év tekintetében levont szja előleget követő sorrendben – a 2021. évben a magánszemélytől levont ekho szja-része, de összesen legfeljebb az 1. § (2) bekezdése szerinti összeg. Az előleg tekintetében a 2. § (3)–(5) bekezdése rendelkezéseit alkalmazni kell.

(5) A magánszemély az 1. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozatát abban az esetben is megteheti, ha kizárólag ekho-kedvezményre jogosult.

 

4. A kisadózó vállalkozások tételes adója szerint közterhet fizető, gyermeket nevelő kisadózók kedvezménye
5. § (1) A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 7. §-a szerinti bejelentett kisadózó, ha a 2021. év bármely napján az Szja tv. 29/A. § (3) bekezdése – figyelemmel az Szja tv. 29/B. § (5) bekezdésére is – szerint családi kedvezményre lett volna jogosult, akkor a 2021. évre a rá tekintettel a kisadózó vállalkozást a Katv. 8. §-a szerinti összegben terhelő tételes adó 25 százalékának visszatérítésére jogosult a (3) bekezdés rendelkezése szerint (a továbbiakban: visszatérítés). A visszatérítés összegének kiszámításakor a veszélyhelyzet ideje alatt egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről szóló 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet szerint meg nem fizetett tételes adó összege nem vehető figyelembe.

(2) Ha a kisadózó a 2021. évre az 1. § szerinti kedvezményre és az 5. § szerinti ekho-kedvezményre is jogosult, az e § szerinti visszatérítésre olyan összegben jogosult, hogy az e § szerinti visszatérítés, valamint az 1. § szerinti kedvezmény és az 5. § szerinti ekho-kedvezmény összege az 1. § (2) bekezdése szerinti értékhatárt ne haladja meg. Az e § szerinti visszatérítés az 1. § szerinti kedvezményt és az 5. § szerinti ekho-kedvezményt követő sorrendben vehető figyelembe.

(3) A kisadózót az e § alapján megillető visszatérítés – az (5) bekezdés szerint – személyi jövedelemadó kedvezményként illeti meg.

(4) A visszatérítés a kisadózó Katv. 10. § (1) bekezdése szerinti ellátásra való jogosultságát nem érinti.

(5) Az (1) és (2) bekezdés alapján megállapított visszatérítés összegét a 2021. év tekintetében a bevallásban, a bevallási tervezetben a kifizetők által levont szja előleget növelő tételként kell figyelembe venni.

(6) A 2. § (1) bekezdése szerinti előleg részét képezi – a magánszemélytől a 2021. év tekintetében levont szja előleget és a 2021. évben a magánszemélytől levont ekho szja-részét követő sorrendben – az (1) bekezdés szerinti visszatérítés, de összesen legfeljebb az 1. § (2) bekezdése szerinti összeg. Az előleg tekintetében a 2. § (3)–(5) bekezdése rendelkezéseit alkalmazni kell.

(7) A kisadózó az őt megillető adóvisszatérítés kiutalásának teljesítéséhez 2021. december 31-ig elektronikus úton vagy papír alapon nyilatkozatot tehet az állami adó- és vámhatóságnak.

A kisadózó a nyilatkozatban feltünteti

1. a) nevét, adóazonosító számát,
2. b) a kiutalás teljesítéséhez szükséges belföldi fizetési számlaszámát vagy postai utalási címét,
3. c) valamennyi olyan – az Szja tv. 29/A. § (4) bekezdése szerint kedvezményezett eltartottnak minősülő – eltartott nevét és adóazonosító jelét, akire tekintettel a családi kedvezményre jogosult lett volna, valamint, ha a jogosultság magzatra tekintettel illette volna meg, akkor jogosultságának e jogcímét és
4. d) annak a magánszemélynek a nevét, adóazonosító jelét, aki ugyanarra a kedvezményezett eltartottra tekintettel jogosult, vagy jogosult lenne a családi kedvezményre vagy az (1) bekezdés szerinti visszatérítésre.

(8) Az állami adó- és vámhatóság a (7) bekezdés szerinti nyilatkozat alapján abban az esetben is elkészíti a kisadózó bevallási tervezetét, amely tartalmazza az e § szerinti visszatérítés összegét, ha a kisadózó egyébként személyi jövedelemadó bevallásra nem lenne köteles.

(9) Ha a kisadózó a (7) bekezdés szerinti nyilatkozatot nem vagy késedelmesen nyújtja be, a visszatérítést – figyelemmel a (2), (3) és (5) bekezdés rendelkezéseire – bevallásában veheti igénybe abban az esetben is, ha személyi jövedelemadó bevallás benyújtására egyébként nem köteles. A bevallásban a kisadózó feltünteti

1. a) a saját és az őt bejelentő kisadózó vállalkozás nevét (elnevezését), adóazonosító számát,
2. b) a rá tekintettel a kisadózó vállalkozást a 2021. évre terhelő tételes adó összegét,
3. c) a kiutalás teljesítéséhez szükséges belföldi fizetési számlaszámot vagy postai utalási címet,
4. d) valamennyi olyan – az Szja tv. 29/A. § (4) bekezdése szerint kedvezményezett eltartottnak minősülő – eltartott nevét és adóazonosító jelét, akire tekintettel a családi kedvezményre jogosult lett volna, ha a jogosultság magzatra tekintettel illette volna meg, jogosultságának e jogcímét és
5. e) annak a magánszemélynek a nevét, adóazonosító jelét, aki ugyanarra a kedvezményezett eltartottra tekintettel jogosult családi kedvezményre vagy az (1) bekezdés szerinti visszatérítésre.

(10) A nyilatkozat megtételére előírt határidő elmulasztása a nyilatkozat megtétele tekintetében jogvesztő, az (1) bekezdés szerinti visszatérítésre való jogosultságot azonban nem érinti.

 

5. Az elhunyt magánszemélyre tekintettel érvényesíthető kedvezmény, visszatérítés
6. § (1) Az elhunyt magánszemély házastársa vagy örököse az adózó családi kedvezményre való jogosultságára tekintettel járó, az elhunyt magánszemélyt az 1. § szerint megillető kedvezmény és az 5. § szerint megillető ekho-kedvezmény, valamint a 6. § szerint megillető visszatérítés érvényesítését kérheti az adóhatóságtól, feltéve, hogy az elhunyt magánszemély az Szja tv. 29/A. § (3) bekezdése szerint a 2021. év bármely napján családi kedvezményre volt jogosult, vagy a 6. § szerinti visszatérítésre jogosultságot szerezhetett volna. A kérelemben foglaltakról az állami adó- és vámhatóság az Art. szerinti soron kívüli adómegállapítási eljárásban dönt, ideértve azt az esetet is, ha a kedvezmény, visszatérítés iránti kérelem benyújtására a soron kívüli adómegállapítási eljárás lezárását követően kerül sor.

(2) Az (1) bekezdést a 2021. január 1-jén vagy ezt követően elhunyt magánszemélyt érintően indult soron kívüli adómegállapítási eljárásban kell alkalmazni. Ha e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban az adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatok alapján az elhunyt magánszemélynek az 1. § szerinti kedvezményre és az 5. § szerinti ekho-kedvezményre, valamint a 6. § szerinti visszatérítésre való jogosultsága megállapítható, a kedvezményt, visszatérítést az adó- és vámhatóság a soron kívüli adómegállapítási eljárásban hivatalból figyelembe veszi.

 

6. A kifizetők, adatszolgáltatásra kötelezettek feladataival kapcsolatos rendelkezések
7. § A kifizető, az adatszolgáltatásra kötelezett személy
8. a) az Szja tv. 44/B. § (8) bekezdésében, 65. § (2) bekezdésében, 65/B. § (3) bekezdés a) pontjában, 67/A. § (4) bekezdésében, 67/B. § (6) bekezdés b) pontjában, 74/A. § (3) bekezdés c) pontjában, 77/A. § (2) bekezdés i) és l) pontjában, (4) bekezdésében és (8) bekezdés a) pontjában, 77/B. § (7) és (9) bekezdésében és az 1. számú melléklet 8. pont 8.31. alpontjában és 9. pont 9.9. alpont 9.9.2. pontjában,
9. b) az Ekho tv. 13. § (6) bekezdésében,
10. c) az Art. 85. §-ában, 92. § (1) bekezdésében, 96. §-ában és 100. §-ában

előírt adatszolgáltatási kötelezettségét a 2021. adóév tekintetében 2022. január 20-áig teljesíti.

 

7. Záró rendelkezések
8. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 10. § az e rendelet kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

10. § (1) A Kormány e rendelet hatályát a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályvesztéséig meghosszabbítja.

(2) Ez a rendelet a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályvesztésekor hatályát veszti.

Orbán Viktor s. k, miniszterelnök