Kereskedelmi jogi és állatvédelmi jogi jogszabályt is módosítani kellett ahhoz, hogy 2024. november 21. után ne lehessen kutyát, macskát és vadon befogott madarat állatvásárokon (piacokon, börzéken) árusítani. Bár többek között politikus, állatvédelmi szakjogász és más közszereplő is magáénak tudja a sikert, hogy a jogszabályok módosítását végre meglépte a jogalkotó, a siker mindenképpen az állatvédelmi szervezeteké, amelyek tudomásom szerint a 2016-os nagy Kossuth téri tüntetés óta követelik ezt a lépést. A most bejelentett jogszabálymódosítás előkészítése minimum másfél-két éve tartott már, sokan, sokunk tavaly őszre várták a nagy bejelentést, ami valamiért elmaradt.
Mostantól tilos kutyát, macskát és vadon befogott madarat vásárokon árusítani
De minek is örülünk most és milyen negatív következményei lehetnek egy ilyen pozitív lépésnek?
Állatvédő szervezetek hosszú évek óta járták télen-nyáron hóban-fagyban-hőségben országszerte az állatvásárokat, hogy a hozzáértő tenyésztés minden motívumát nélkülöző, sokszor állatkínzó módon szaporított kölyökállatok nagyságrendjét, összetételét feltérképezzék, és ahol szükséges, beavatkozzanak. Mivel egy vásáron szabályosan csak egészséges, bizonyos kor feletti, oltott, azonosítható állatok árusíthatóak, rengetegszer felmerült a vásárt szervező önkormányzat, illetve annak felügyeletét ellátó hatósági állatorvos felelőssége, hogy miképpen kerülhetnek tömegével olyan egyedek az eladó portékák közé, ahol az eladhatóság feltételei totálisan hiányoznak. Sokszor mutogatott egymásra az önkormányzat, a szervező cég, a hatósági állatorvos akár forgatócsoportok kamerái előtt is, a szabálytalanul árusított egyedek tulajdonosait pedig legtöbbször bármiféle adatfelvétel, helyszíni vagy később kirótt bírság nélkül egyszerűen hazaküldték. Sokan természetesen néhány óra múlva már ismét a piacon voltak.
Az tehát, hogy megszűnt egy platform a sokszor állatkínzó módon szaporított, illetve eladásra előkészített állatok értékesítésére (gondoljunk csak az otthoni fülvágásokra, vagy akár az elsőre még viccesnek is tűnő hajfestékkel fajtajellegű bundájúra „javított” kölyökállatokra) feltétlenül pozitív.
Forrás: Pexels/Jimmy Chan
Az állatvásárok sikerének háttere
Amiről viszont nem szabad hallgatni, az az ilyen állatvásárok sikerének háttere: rengetegen ebből élnek meg és rengeteg emberben van igény az ismeretlen eredetű és állapotú, de olcsó állatokra. A kereslet generálja a kínálatot, minden szezonnak megvan a maga divatfajtája, filmek, könyvek, influenszerek vagy a kisgyerekes szomszéd család legújabb beszerzése mind olyan inspiráció, ami miatt sokan megveszik az első olcsó kutyát az online piactereken vagy kimennek élőben válogatni az állatvásárokra. Akinek most elvették a megélhetését, nem fog hétfőről keddre áttérni egy másik iparágra. Aki olcsó kutyát akar, mert mást nem engedhet meg magának és elege van az állatvédelmi szervezetek által feltételként támasztott, számára egyértelműen túlzó követelményeknek, az továbbra is ilyen helyekről fogja beszerezni a gyereknek az élő játékot. Kérdés, hogy a vásárok ellehetetlenítése áttolja-e az itteni kínálat egészét vagy döntő többségét az online piacterekre?
Szót kell még ejteni arról is, hogy rendkívül népszerűek manapság az egzotikus állatok: színes nagypapagájok, hüllők, kétéltűek, ízeltlábúak, kisrágcsálók de akár kenguru, szurikáta vagy invazív mosómedve és ormányos medve is megtalálható volt eddig is a vásárokon. Velük ezentúl mi lesz? Áttevődik a hagyományos kutya-macska tengelyről az érdeklődés a közvetlen elérhetőség hiányában a vásárokon ezekre a fajokra? Még több szökött kengururól, szurikátáról, emuról és más egzotikus állatról fogunk olvasni ezentúl a sajtóban?
Forrás: Pexels/Nothing Ahead
A lépés jogi háttere egy kereskedelmi tilalom („tilos kutyát, macskát, madár vadon befogott egyedét állatvásáron forgalmazni”), illetve egy állattartásról és forgalmazásról szóló szabály állatkereskedés-fogalmának pontosítása („az állatkereskedés kedvtelésből tartott állatok kereskedelmi tevékenység keretében történő forgalmazása” – és itt hivatkozik a szabály az új tilalomra, melyet a kereskedelmi jogszabály tartalmaz).
Ha valaki mégis ilyen állatok árusításával próbálkozna, az több kérdést is felvet. Egyrészt a vásárok, piacok üzemeltetésével, nyilvántartásával, hatósági ellenőrzésével az illetékes jegyző foglalkozik, akinek mint tudjuk, állatvédelmi hatósági feladatai is vannak, tehát egyszerre tudja a kereskedelmi és az állatvédelmi szabályok megszegésével árusítást is szankcionálni. Másrészt sok önkormányzat saját maga is szervez, jellemzően a városgazdálkodási feladatokat ellátó nonprofit cégén keresztül vásárt, ahol eddig szokásos volt az állatbörze részleg is. Itt rögtön lehet egy olyan összeférhetetlenség, hogy másik jegyzőnek kell kivizsgálnia, hogy az országos tiltás ellenére mégis hogyan, mi módon került be valaki eladandó állataival egy piac területére, ki hibázott, ki nem ismerte az új szabályozást.
Hosszú távon komplex megoldást a kedvtelésből tartott állatok összességének vásárokon való forgalmazásának tiltása hozhat. A szabálytalanságok feltárása egy állatkereskedésben (ahol kötelező ellátó állatorvossal szerződni és az üzlethelyiség ad egy maximum betárazható állománynagyságot), illetve az online piactereken (ahol az eladó maga állítja elő a bizonyítékot, akár valós akár valótlan tulajdonságokkal írja le az eladó portékát) jóval egyszerűbb feladat lehet egy hatóságnak, mint országszerte nagy területen elhelyezkedő vásárokat végigjárni.https://www.evamagazin.hu/zoo/tilos-ezentul-kutyat-macskat-vasarokon-arulni
