Minden év augusztus 16-án tartják Európa számos országában a hontalan állatok világnapját, ráirányítva ezzel a figyelmet az utcákon fellelhető (Magyarországon kb. 150.000-200.000 db) kóbor állatra, főként kutyákra, akiket „szerető gazdijaik” – megunván a kötöttséget, kötelezettségeket – nemes egyszerűséggel utcára tettek.

A sorsukra hagyott állatok azután éhezve, elvadultan tekeregnek, amíg el nem pusztulnak, vagy be nem kerülnek valamelyik állatmenhelyre, ahonnan – ha szerencséjük van – új, szerető gazdikhoz kerülhetnek.

A megoldás az lehetne, ha az emberek körében egyfajta szemléletváltás menne végbe és mindenki megértené és elfogadná, hogy az állat az nem egy tárgy, hanem élő, lélegző és főként érző lény. Ételre, italra, gyógyszerekre van szüksége, de ezen kívül szeretetre, gondoskodásra és biztonságra is.

Jó lenne, ha az vállalkozna állattartásra, aki felelősen tud dönteni és ha már hazavitte az állatot, nem gondolja meg magát és nem teszi ki, vagy viszi vissza a menhelyre. Tudok olyan családról, ahol a kölyökként elhozott kutyát két év múlva visszavitték, mert „túl hangosan ugatott” és zavarta a szomszédokat (családi háznál volt).

Aki nem tudja vállalni egy állat gondozását, de mégis segíteni szeretne, többféle lehetősége is van: pénzbeli adomány, élelem, orvosság, vagy különféle eszközök, edények, vagy önkéntes munka formájában és hogy messzire se kelljen mennie, a tagszervezetek menüpont alatt keresse ki a lakóhelyéhez legközelebb lévő menhelyet. A honlapjukon általában szerepel, hogy épp mire van a legnagyobb szükség, de emailben is lehet felvilágosítást kérni.

Tegyünk együtt azért, hogy eljöjjön az az augusztus 16-a, amikor nincs mire felhívni az emberek figyelmét, mert a hontalan állatok fogalma a múlté.