A puli világszerte a legismertebb magyar terelőkutya fajta. Ősei a pásztoremberek nélkülözhetetlen segítői voltak. Akár egy marhát is adtak egy-egy híres terelő kölykéért. A külsejével nem törődtek. Mintegy 100 éve szervezetten tenyésztik.

A pumi ma már a puli mellett az egyik legismertebb terelőkutyánk, nemzeti örökségünk része. Kíváló kísérő és sportkutya.

A mudi az egyik legritkább, legkevésbé ismert magyar pásztorkutya fajta. A pásztorok német puli néven ismerik, az állomány zöme ma is az ő kezükben van. Kitenyésztetlen, változó nagyságú, természetes fajta.

A kuvasz a Magyarországon ismert kutyafajták közül az egyik legrégebbi nyájőrző kutya, talán ősibb, mint a komondor.
A pásztorkodás megszűntével a tanyák és vidéki kúriák és esténként, ha eleresztették őket a láncról, életveszélyes volt magányosan csámborogni az alföldi tanyák között. Hajdan vadászkutyaként medve-, bölény- és őstulokvadászaton alkalmazták, ma gazdaságok és házak őrzésére használják. Büszkeséget és nemességet sugárzó kinézete miatt manapság egyre többen tartják.

A komondor az egyik ismertebb magyar pásztorkutya fajta, amelyet mai formájában a legrégebben tenyésztettek ki. Nevének több magyarázata is van. Valószínűleg a kuman (kun) szóból származik. 1454-ben bukkant fel nyelvemlékeinkben, a Debreceni Kódex 1519-ben már kutyanévként említi a komondort, vagy komondort. A szó a türk nyelvekben a kumanokhoz tartozást jelentette.

A rövid szőrű magyar vizsla világszerte az egyik legismertebb magyar vadászkutya. Legközelebbi rokona a drótszőrű magyar vizsla.

A drótszőrű magyar vizsla veszélyeztetett magyar vadászkutya-fajta. A rövidszőrű magyar vizsla átlagtól eltérő szőrzetű egyedei és a drótszőrű német vizsla kereszteződéséből alakult ki ez a fajta. Tenyésztése az 1940-es években kezdődött el és 1966-ban lett hivatalosan elismerve az FCI (Nemzetközi Kinológiai Szövetség) által. Még ma sem olyan elterjedt, mint rövidszőrű testvére, bár külföldön is egyre jobban kedvelt. Testfelépítése robusztusabbnak hat a rövidszőrű magyar vizsláétól, melytől leginkább szőrzete és erősebb csontozata különbözteti meg. Mindenes vadászkutya, a hideget is jól tűri. Nagy a mozgásigénye, természetét tekintve higgadt, kedves, tanulékony és szeretetigényes fajta. Szőrének ápolása viszonylag egyszerű, de néha ki kell szedni az elhalt szőrszálakat.

Az erdélyi kopó jelenleg az egyik legveszélyeztetettebb helyzetben lévő, Magyarországról származó kutyafajta. Matolcsi János, Standeisky Andor kutatásai szerint a kelta kopó és a tatár kopó kereszteződéséből ered. Bár a kinológusok önálló fajtának ismerik el a környező országok fekete-vörös kopóit, zoológiailag mégis egyazon fajta helyi változatainak kell tekintenünk az erdélyi, szlovák, osztrák és lengyel kopókat, melyek közül az eredeti formát legjobban az erdélyi és a szlovák őrzi. Az erdélyi kopó kihalóban volt már, de az utolsó pillanatban mégis sikerült megmenteni ezt a valóban ősi magyar kutyafajtát. Hajtóvadászatra kiválóan használható, nem kimondottan szobaállat, vadászati és kultúrtörténeti értékei miatt a fajta fenntartása kötelességünk. “Élő múzeumunkban” van a helye.

A magyar agár a legkevésbé ismert magyar kutyafajta, amely nem egyszer a kihalás szélén állt. Nem azonos a történelmi magyar agárral.

Magyarországon őshonos juhfajta.

A magyar szürke szarvasmarha, vagy magyar szürkemarha a Magyarországon őshonos, törvényileg védett háziállatok egyike. Valódi hungarikum, amely szépségével, szilajságával őserőt sejtető impozáns megjelenésével az Alföld világszerte ismert jellegzetességeihez tartozik. A fajta létszáma a mélypontját a hatvanas években érte el, azóta egyre emelkedik. Húsa finom rostú, igen ízletes és garantáltan BSE – azaz kergemarhakór-mentes, de az állatot ma elsősorban turistalátványosságként tartják. A primigenius (őstulok) típusú szarvasmarhák podóliai fajtakörébe tartozik, annak leghíresebb, közepes méretű képviselője. A XIII-XVIII. sz. között Közép-Európa legkiválóbb hústermelője volt. Állománya átvészelt súlyos történelmi időket és évszázadokon keresztül jelentős szerepet játszott a magyar gazdaság egészében. A magyar kormány 2008. őszén kezdeményezte az Európai Bizottságnál, a “magyar szürkemarha hús” oltalom alatt álló földrajzi jelzésként (OFJ) történő nyilvántartásba vételét, amely a 2011. december 9-i 1300/2011.EU bizottság végrehajtási rendelettel megvalósult.

A magyar racka juh (régebben hortobágyi racka juh, Ovis aries strepsiceros Hortobágyiensis)régi magyar juhfajta, amely egyes elképzelések szerint a honfoglalás óta a magyarok társa volt. Sokáig az alföldi birkapásztorok meghatározó állata volt, mára azonban a magyarországi összállományban a többi hagyományos fajtával (cigája, cikta) együtt sem tesz ki 5 %-ot a példányszámuk.

A magyar lúd a házilúd (Anser anser domestica) egy fajtája. Magyarország védett háziállatai közé tartozik. Sima tollú és fodros tollú változatban tenyésztik. A lúd szinonimája a közismert liba elnevezés.

A Fertő tó külön elbírálás nélkül, a törvény erejénél fogva hungarikumnak minősül 2001. óta.

Hortobágyi Nemzeti Park – Puszta 1999. óta számít hungarikumnak.

A solymászat, mint élő emberi örökség. Újabb hungarikummal bővült az UNESCO szellemi kulturális örökséglistája. Tudományos és Kulturális Szervezetének illetékes kormányközi bizottsága a 11 országgal eddig is szereplő solymászat, mint élő emberi örökség tételei közé felvette a magyar és az osztrák solymászatot is.

A Sinka név a magyar “sima szőrű” szóból származik. Nagyon könnyen tanítható, mozgékony és izmos, arányos testfelépítésű kutya. Jól viseli a szélsőséges éghajlati változásokat, a forró nyarakat és a hideg teleket is. Izmos, gyors, jó felépítésű, nagy munkabírású munkakutya. Nagyon energikus, ezért lakásban nem tartható. Szereti az embereket és lojális a gazdájához